2010. augusztus 24., kedd

Panna cotta - Mocca cotta

Gyönyörű pudingformákat kaptam szülinapomra. Tudom, tudom '80-as évek. De hát csodaszépek! Ki kell próbálnom. Egy gond van, nem szeretem a pudingot. A boltit főleg, de a házi csodák sem dobogtatják meg a szívem.

Viszont van valami, amit minden étkezés után el tudok nassolni : a panna cotta. Aki nem kóstolt még igazi finom, lágy panna cottát, az azt mondja de hát az is puding. Nem! Az teljesen más. Olyan egyszerű, hogy az ember nem is tudja elképzelni, hogyan lehet ennyire finom. Fontos, hogy maga a "tejszínpuding" (és nem tej) ne legyen édes, így a ráöntött cukorszirupszerű karamell öntettel egymást teljesen kiegészítik és egy tökéletes párost alkotnak.

Íme a recept 5 perc munka + 3-4 óra várakozás = mennyország.

1liter - tejszín
5 dkg - porcukor
1 db - vaníliarúd
6 db - zselatinlap

20-30 dkg cukor a karamellhez

A zselatinlapot beáztatjuk vízbe, közben a vaníliamagokat belekaparjuk a tejszínbe, amit felmelegítünk (kb 50-60 C ). A zselatinlapokat kicsavarjuk és a tejszínbe keverjük. A tejszínt formába öntjük. A Mocca cottánál a tejszínbe ristrettot (eszpresszónál töményebb és kevesebb) vagy nescafét rakunk 3-4 kocka 70-80%-os étcsokival együtt még a meleg tejszínbe. Hűtőben 3-4 órát fagyasztjuk.
Cukorból karamellt készítünk, amit kis mennyiségű vízzel higítunk, hogy még szirup sűrűségű maradjon. Tálaláskor kiborítjuk a pana cottát és karamell sziruppal tálaljuk.

Hmmm! Fincsi!!

2010. augusztus 21., szombat

Cannoli

Már régóta szerettem volna cannolit készíteni, amit eredetileg olajban sütnek ki, de nem vagyok a zsírban sütés híve.
Mindenhova szétfröccsen, a fritőzben hivatalosan használatonként kellene cserélni az 1-2 l olajat, ráadásul még környezetvédelmi mérnökként sem tudom, hogyan kezeljem az olajat, mert hiába gyűjtöm apránként egy befőttes üvegbe, nem tudom hová lehetne vinni a szemét vagy a lefolyó helyett. És azt ugye tudjuk, hogy az egyik sem környezetkímélő megoldás. Így hát szinte nem készítek olajban sült dolgokat.
Elkezdtem olyan recepteket felkutatni, ahol sütőt lehet olaj helyett használni, hiszen ezt a problémát már sokszor áthidaltam. Valami ostyaszerűre gondoltam, amit lapos korongként megsütők és még melegen feltekerem.
Az eredmény szép lett, ugye? De sajnos azt is hozzá kell tennem, hogy kb. 15 darabból 2-3 lett tányérra rakható. Bár a többit is megettük.
Van valakinek, valamilyen jó feltekerhető ostya receptje? De egy megoldás a házi használt olaj elvitelére is érdekelne.

2010. augusztus 5., csütörtök

Tzatziki (tzatziki?)



Mármint, hogy kell írni?
Magyarul "caciki" lenne, de nekem fáj így leírni. Pedig németesen se szebb, se logikusabb, hiszen egy görög szót miért írnánk németül, vagy angolul. (Én, mint németes, kicsit franciás nem is tudom, hogy kéne angolul írni.) Szóval magyarul leírva éppen olyan létjogosultsága lenne, mint bármilyen más nyelven. Görögül meg ugye a mi klaviatúránkkal nehéz lenne leírni.
Én németül láttam legtöbbet leírva, magyarul ezidáig soha.
Tehát akkor:
GÖRÖG UBORKASALÁTA.
Ha már alant megírtam a görögjoghurtot legyen a sali is:
- uborka
- görögjoghurt
- só
- olivaolaj
- és ha lett volna itthon akkor menta

Lereszeljük, besózzuk, kinyomjuk, összekeverjük. Olivaolajjal meglocsoljuk, mentával meghintjük.

2010. augusztus 4., szerda

Görög joghurt készítés


Már sokszor csináltam görögjoghurtot. Nem is emlékszem honnan van a "recept". Nagyon egyszerű, csak egy géz kell hozzá vagy egy tiszta konyharuha. Nem is kell sűrű szövésűnek lennie, érdekes módon a joghurt nem folyik ki belőle, hanem összeáll. Ám most újabb tapasztalatokat szereztem a joghurtok terén, ezt szeretném megosztani:
Rossz az uborka gyalum. Szar. Hiába próbálok ugyanolyan kinézetűt venni, mint amilyen Nagymamámnak van, nem lesz jó. Van olcsó, van drága, én uborkagyaluból mindig a silányat fogom ki. Így hát tegnap gondoltam nem szenvedek, magyaros tejfölös uborkasaláta helyett tzatzikit készítek. Hazafelé menet egy Aldi mellett mentem el, beugrottam natúr joghurtért (sajnáltam az otthoni biojoghurtot).Otthon aztán gyorsan gézbe öntöttem és felkötöttem egy fakanálra befőttesgumival, amit a konyhai felsőszekrénybe dugtam félig. A felkötött gézbatyu alá tálkát raktam a lecsöpögő savónak. 20-30 perc és elkészül a sűrű görögjoghurt. Ha siet az ember egy kis nyomkodással még hamarabb elkészül.
Ám ekkor érdekes dolgot vettem észre az aldis joghurt nem állt össze, nem vízszerű lé csöpögött belőle, hanem tejfehér valami és az egész "joghurt" olyan furcsa állagú volt.
Kérdés:
Mi ez?
Tudományos következtetés:
Valami műkotyvalék.









Nosza gyorsan elő a biojoghurtot. Íme:








Rögtön működött. Azt hiszem a konyharuha sárgás, azért lett a második batyu vajszínű, mert a görögjoghurt gyönyörű fehér lett. Ja! És észrevettétek a második batyu alatt a cseppet? Igyekeztem, persze képzelem a profifotos gasztroblogosok milyen jó képet készítettek volna, de én így is büszke vagyok magamra.
2 pohár joghurtból ennyi savó csöpögött ki:
Egyébként eddig működött az összes natúr joghurt a Lidl és az Aldi joghurtokon kívül.

2010. július 23., péntek

Makrobiotikus kukoricaleves

Ezt a végtelenül egyszerű receptet egy makrobiotikus szakácskönyvben találtam, s mivel imádom a kukoricát most már évek óta készítem.

recept:
- pár cső kukorica
- 2 ek kukoricaliszt
- petrezselyem
- chili vagy rózsabors
Ha már úgyis főztünk a gyerekeknek kukoricát, a levét ne öntsük ki (huu! még gazdaságos és környezet kímélő is) és tartsunk meg 1 vagy 2 cső kukoricát is. Forraljuk fel az aromás lét, közben a megmaradt csövekről vágjuk bele a kukoricaszemeket(nem kell megijedni 1/2 perc az egész). Pici vízzel elkevert a kukoricaliszttel sűrítsük, ízlés szerint sózzuk, esetleg egy fél kanál cukorral édesítsük. A végén szórjuk meg egy nagy adag petrezselyemmel és chilivel vagy rózsaborssal tálaljuk.

2010. július 22., csütörtök

VKF. XXXVI. Málna szuflé

Törtem a kobakom valami egzotikus étel főzésén. Gondoltam kínai? Abban nem vagyok annyira otthon. Japán? ez már jobb. Vagy a most divatos marokkói vagy török vagy esetleg egy még egzotikusabb konyhát válasszak? Afrikai?
Nem! Francia!
... íme a szuflé! Az egyik legismertebb külhoni desszert. Egzotikum nincs benne, de az elkészítésétől való félelem, az összeeséséről szóló rémtörténetek vonnak köré egy misztikus ködöt.
PEDIG. Ez is olyan, mint az autóvezetés, csak önbizalom kell hozzá... és csukott sütőajtó!!! Nem kiváncsiskodunk, maximum csak az utolsó 2-3 percben. De, mint a képeken láthatjátok még ezt is megússzuk büntetlenül.
És a titok: a formát színültig rakás után lesimítjuk és a hüvelykujjunkkal egy kis peremet húzunk a tálka szélén körbe a tésztába.
Már 3/4 éve vártam arra, hogy a málnaszezon eljöjjön. Végre itt van, vagy már csak volt?
Tiszta málna íz és gyönyörű rózsaszín, kell ennél több?
recept:
- 200 g átpaszírozott málnapüré
- 50 g cukor
- 55 g cukor- 4 db fehérje
- 2 kk kukorica keményítő

















A málnapürét 50 g cukorral és 2 kkanál keményítővel felforraljuk és hagyjuk kihűlni. Közben a szuflés tálkákat kivajazzuk és liszt helyett aprószemű kristálycukorral meghintjük. A fehérjéket felverjük az 55 g cukorral és óvatosan a kihűlt málnapürét hozzákeverjük. 160 C-on kb 15 percig sütjük. Közben figyeljük mert minden sütő más. Kb 6-7 tálka lett belőle.

2010. július 19., hétfő

Pêche Melba

Nagyon édes apró nektarinokat láttam a Ráckevei piacon, gondoltam végre kipróbálom a klasszikust. A századforduló előtt kreálta a híres Auguste Escoffier, a londoni Savoy hotel francia séfje. Őszibarack, málna, vanília fagylalt és egy kis design. Ennyi! Rossz nem lehet.

recept:
- őszibarack (én most nektarint használtam)
- málna lekvár
- vanília fagylalt
- cukor
- marcipán
- cointreau (narancslikőr)(jó ötlet volt)

Az őszibarackokat forró vízbe dobtam 1 percre, így könnyű meghámozni. Félbe vágás után cukorszirupban oldalanként 5-5 percig főztem, amelybe cointreau-t öntöttem vanília helyett. Natúr marcipánból kiszaggattam egy karikát (szerencsére éppen 2 napja készítettem életem első házi marcipánját, isteni lett), kis gázégővel karamellizáltam. Erre kerül egy fél barack, bele egy gombóc vanília fagylalt, rá egy másik fél barack és a tetejére málnalekvár vagy a szirupból egy nagy kanálnyi.
Kész.
Íme a marcipános:

2010. július 6., kedd

gyümölcskosárkák

Karamelizált rétestésztát már régóta szerettem volna készíteni. S ha már neki kezdtem akkor nyári, gyümölcsös változat mellett döntöttem.

recept:
- rétestészta
- olvasztott vaj
- porcukor

Fogunk egy rétestésztalapot, kiterítjük és olvasztott vajjal megkenjük, porcukorral vastagon megszórjuk. Rá új rétes lapot teszünk, ismét olvasztott vaj és porcukor. 3-4 rétegig folytatjuk a műveletet a porcukor réteggel befejezve. Felvágjuk kb 10*10 cm-es négyzetekre és muffinsütőbe nyomkodjuk a négyzeteket. 220 C-on kisütjük, amíg karamelizálódik.
Rakhatunk bele, vanília sodót, pudingot, krémet, csokikrémet, moussokat stb., rá gyümölcsöt halmozunk. A krémet tálalás előtt rakjuk bele különben felpuhul a ropogós kosarunk.
Related Posts with Thumbnails