Igazából a blogom címe lehetne Carpaccio. Imádom a carpacciot, azaz imádtam 8-10 évvel ezelőtt, amikor még ettem húst. Carpaccionak nevezzük azokat az ételeket, amelyeket nyersen vékony szeletekben tányérra teszünk és meglocsolunk olivaolajjal, nemes ecettel, sóval, borssal. Bár ma már főtt dolgokból is készülhet carpaccio. 10-12 éve ismertem meg az alufóliában sült cékla-carpacciot, nagyon finom. Eredetileg marhabélszínt vágnak nyersen hajszálvékonyra. Hús mentességem óta sem hagytam ki a carpacciot pl.: nyers lazacból, de lehet friss rákból, sőt tonhallal mennyei. Sajnos a magyar éttermek még tágabb értelemben értelmezik a carpaccio fogalmát és a bolti füstölt lazacot tálalják, mindenféle zagyvasággal.
Érdemes kipróbálni és elkészíteni, mert nagyon egyszerű, csak jó nyersanyagok kellenek hozzá és egy szeletelő vagy irgalmatlan éles kés.
A Lehel piacon találtam vargányára, elrakni való eper vásárlása közben, s mivel a vásárcsarnoki árak harmadáért kínálták, le kellett csapnom rá.
recept:
5-10 dkg friss vargánya
parmezán, balzsamecet, olivaolaj, só, bors
esetleg szárított paradicsom, kapribogyó, petrezselyem, rukkola stb.
A gombát mandolinnal (gyalu) hajszál vékony szeletekre vágjuk, parmezán forgáccsal, kapribogyóval, aprított szárított paradicsommal megszórjuk. Meglöttyintjük, olajjal, ecettel és durva sóval, frissen őrölt borssal megszórjuk. Ennek a carpaccionak kivételesen jót tesz ha 1/2 órát állni hagyjuk. Egészségetekre!
