
Egy kis vidámság őszre, chili, cukkini és paradicsom.






Ez csak olyan nagyon unatkozom, hu de ügyes vagyok... ajánlat bárkinek.

földimogyoróról van szó, bár biztos mindenféle maggal finom ez a karamell, de az igazi törökmogyoróval (a kedvencem).
Minden évben sütünk mézeskalácsot decemberben, minimum háromszor. Ez idén is így volt. Viszont az idei év volt az első, hogy nem készítettünk mézeskalácsházat. Hat-hét éve kezdtük egy kis dobozzal, majd jöttek a házak, előbb egyszerűbb, majd kéményes, kertes, zsalus stb. Utána következtek a templomok, külön harangtoronnyal, (lásd Firenze vagy Pisa) közben egy-két díszes szánt (nem szánkót!) is elpotyogtattunk, amelybe apró süteményt lehetett tenni, mígnem tavaly a lányom közölte: vár. Most várat kell építeni. Mérnök anyuka. Sablon, kis méricskélés és hatalmas munka után elkészült a négytornyos (gyengébbek kedvéért az 4*4 oldal, minden toronyoldalon 2 ablak=32 ablak, zsaluból nem csináltunk 64-et, 4*4 oldalas tető, utólag érzem nem vagyunk normálisak), kupolás, felhúzható kapus vár. A kupolát egy nagyobb kompótostál hátulján sütöttük. Elkészültünk, ránéztünk: Tadzs Mahal. Úgy nézett ki pontosan, négy torony, középen kupola. Gyönyörű volt! Igazán! Nos ezért nem csináltunk idén mézeskalácsházat, Gauditól a barcelonai Sagrada Familia már kicsit sok lett volna, bár hagyhattam volna félkészre.




